Sokkal több kép : http//www.urester.hu/
2010. január 13., szerda
2009. november 30., hétfő
2009. november 25., szerda
KIKA-projekt
Milyen képet mutatunk magunkról másoknak? Milyen a társadalom és a média által megfestett boldogság? Ezek hogyan befolyásolnak minket döntéseinkben? Milyen normákat követünk? Miért követjük ezeket? Kiknek szeretnénk megfelelni? És mi a különbség aközött, amit másoknak mutatunk, és amilyenek valójában vagyunk? Amikor nem játszunk szerepeket, nem akarunk senkinek és semminek megfelelni, és nem hazudunk. Még magunknak sem.
Mik a rémálmaink?
Mik az álmaink?
És mik voltak gyermekkori álmaink, melyeket már talán rég elfelejtettünk?
Mi az, amiben még hiszünk, és mi az, amiről már végleg lemondtunk? Milyen kompromisszumokat kötünk?
Mi az, amit ha újrakezdhetnénk, egészen másképp csinálnánk?
Ha a házunkon óriási ablak lenne, és nem húznánk össze soha a függönyt, mit látnának a kíváncsiskodók? Jó ízléssel és kreatívan berendezett, tiszta szobákat, melyekből árad a béke és a nyugalom? És még mit? Mi az, amit még magunknak sem akarunk bevallani? Mit söprünk a szőnyeg alá?
Körülbelül 7 fős nemzetközi (francia, magyar) csapatunk arra vállalkozik, hogy a KIKA bemutatóterében Ingmar Bergman filmjei által inspirálva családi jeleneteket hoz létre.
Szeretnénk, ha a KIKA vásárlóközönsége egy pillanatra megállna, és belenézne a tükörbe. Színészeink az előadás ideje alatt megelevenítik a tereket, igazi életet varázsolnak a bútorok közé. A színészi játék életre kelti a pillanatokat és a helyeket, ezáltal játékra hívjuk a nézőket, felcsigázzuk a fantáziájukat.
Munkánk alapjául Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című eredeti tévéfilmje szolgál. A műben felmerülő, az együttélés problémáival kapcsolatos kérdéseket improvizációs munkán keresztül igyekszünk továbbgondolni, aktualizálni, bővíteni.
Játsszunk! Örömmel, felszabadultan, mint a gyerekek, amikor papás-mamást játszanak. Képzeljük el, hogy kik lakhatnak ezekben a terekben! Képzeljük el együtt az ő történeteiket: a bánataikat, az örömeiket, a félelmeiket, a vágyaikat! A titkaikat és az álmaikat. A magányukat. Hétköznapjaik tragédiáit és komédiáit.
Mégis kikről játszanánk?
Emberekről, akik a konvencióknak és az anyagi biztonság ideológiájának gyermekei.
Emberekről, akik alapvető javakban nem szűkölködnek.
Emberekről, akik soha nem érezték polgári életmódjukat nyomasztónak vagy hamisnak.
Emberekről, akik beilleszkedtek egy szokásos rendszerbe, amit készek továbbvinni.
Emberekről, akik talán úgy gondolják, hogy mindent a legjobban oldottak meg ezen világok legjobbikán.
Emberekről, akiknek az élete mégis számtalan kompromisszumra épül.
Emberekről, akik azt hiszik, hogy döntéseiket szabadon hozzák, miközben ugyanakkora társadalmi determináltságban élnek, mint a falusi földművesek.
Emberekről, akiknek van idejük foglalkozni az aggodalmaikkal, a félelmeikkel, a rémálmaikkal. A világon a legtöbb embernek erre nincs ideje, nekik éppen elég, ha a körülöttük lévő világgal tudnak foglalkozni.
Egyszóval magunkról játszanánk és polgártársainkról.
Nem ítélkezni, nem véleményt alkotni szeretnénk másokról, csak kérdéseket felvetni. Magunknak és nekik. A választásainkról. Az életmódunkról. Az értékrendszerünkről.
Egy ősi afrikai mondás szerint három igazság létezik: a te igazságod, az én igazságom és az igazság. Minden színésznek kötelessége megkeresni annak az igazságát, akiről játszik.
Munkánk során nagyon fontos szempont lenne a realizmus kerülése, hiszen - pláne egy realista térben - nincs unalmasabb a realisztikus színháznál. A realisztikusság itt most jelentse a világ vérszegény, csak a valósághűségre törekvő utánzását, ahol minden az, ami: egy másodperc az egy másodperc, egy méter az egy méter; vagyis jelentse azt a fajta rossz színházat, amiből hiányzik a költészet, a zene, a ritmus, a tánc, az átváltozás, a képzelőerő. Egyszóval, az unalmas színházat. Mintha egy festő úgy festene almát, hogy fogja a gyümölcsöt, és ráragasztja a vászonra. Ígérjük, mi ezt messze el fogjuk kerülni. Nem egy társadalomtudományi megfigyeléseken nyugvó élettanulmányt szeretnénk színre vinni, hanem olyan történeteket, amelyekben óriási szerepet játszanak az álmok, a képzelőerő, az átváltozás, a sűrítés, a költészet, a zene és a humor. És még egyszer: a játék.
Mik a rémálmaink?
Mik az álmaink?
És mik voltak gyermekkori álmaink, melyeket már talán rég elfelejtettünk?
Mi az, amiben még hiszünk, és mi az, amiről már végleg lemondtunk? Milyen kompromisszumokat kötünk?
Mi az, amit ha újrakezdhetnénk, egészen másképp csinálnánk?
Ha a házunkon óriási ablak lenne, és nem húznánk össze soha a függönyt, mit látnának a kíváncsiskodók? Jó ízléssel és kreatívan berendezett, tiszta szobákat, melyekből árad a béke és a nyugalom? És még mit? Mi az, amit még magunknak sem akarunk bevallani? Mit söprünk a szőnyeg alá?
Körülbelül 7 fős nemzetközi (francia, magyar) csapatunk arra vállalkozik, hogy a KIKA bemutatóterében Ingmar Bergman filmjei által inspirálva családi jeleneteket hoz létre.
Szeretnénk, ha a KIKA vásárlóközönsége egy pillanatra megállna, és belenézne a tükörbe. Színészeink az előadás ideje alatt megelevenítik a tereket, igazi életet varázsolnak a bútorok közé. A színészi játék életre kelti a pillanatokat és a helyeket, ezáltal játékra hívjuk a nézőket, felcsigázzuk a fantáziájukat.
Munkánk alapjául Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című eredeti tévéfilmje szolgál. A műben felmerülő, az együttélés problémáival kapcsolatos kérdéseket improvizációs munkán keresztül igyekszünk továbbgondolni, aktualizálni, bővíteni.
Játsszunk! Örömmel, felszabadultan, mint a gyerekek, amikor papás-mamást játszanak. Képzeljük el, hogy kik lakhatnak ezekben a terekben! Képzeljük el együtt az ő történeteiket: a bánataikat, az örömeiket, a félelmeiket, a vágyaikat! A titkaikat és az álmaikat. A magányukat. Hétköznapjaik tragédiáit és komédiáit.
Mégis kikről játszanánk?
Emberekről, akik a konvencióknak és az anyagi biztonság ideológiájának gyermekei.
Emberekről, akik alapvető javakban nem szűkölködnek.
Emberekről, akik soha nem érezték polgári életmódjukat nyomasztónak vagy hamisnak.
Emberekről, akik beilleszkedtek egy szokásos rendszerbe, amit készek továbbvinni.
Emberekről, akik talán úgy gondolják, hogy mindent a legjobban oldottak meg ezen világok legjobbikán.
Emberekről, akiknek az élete mégis számtalan kompromisszumra épül.
Emberekről, akik azt hiszik, hogy döntéseiket szabadon hozzák, miközben ugyanakkora társadalmi determináltságban élnek, mint a falusi földművesek.
Emberekről, akiknek van idejük foglalkozni az aggodalmaikkal, a félelmeikkel, a rémálmaikkal. A világon a legtöbb embernek erre nincs ideje, nekik éppen elég, ha a körülöttük lévő világgal tudnak foglalkozni.
Egyszóval magunkról játszanánk és polgártársainkról.
Nem ítélkezni, nem véleményt alkotni szeretnénk másokról, csak kérdéseket felvetni. Magunknak és nekik. A választásainkról. Az életmódunkról. Az értékrendszerünkről.
Egy ősi afrikai mondás szerint három igazság létezik: a te igazságod, az én igazságom és az igazság. Minden színésznek kötelessége megkeresni annak az igazságát, akiről játszik.
Munkánk során nagyon fontos szempont lenne a realizmus kerülése, hiszen - pláne egy realista térben - nincs unalmasabb a realisztikus színháznál. A realisztikusság itt most jelentse a világ vérszegény, csak a valósághűségre törekvő utánzását, ahol minden az, ami: egy másodperc az egy másodperc, egy méter az egy méter; vagyis jelentse azt a fajta rossz színházat, amiből hiányzik a költészet, a zene, a ritmus, a tánc, az átváltozás, a képzelőerő. Egyszóval, az unalmas színházat. Mintha egy festő úgy festene almát, hogy fogja a gyümölcsöt, és ráragasztja a vászonra. Ígérjük, mi ezt messze el fogjuk kerülni. Nem egy társadalomtudományi megfigyeléseken nyugvó élettanulmányt szeretnénk színre vinni, hanem olyan történeteket, amelyekben óriási szerepet játszanak az álmok, a képzelőerő, az átváltozás, a sűrítés, a költészet, a zene és a humor. És még egyszer: a játék.
Támogatás
Kedves Ismerőseink!
Segítségeteket kérnénk ismét egy igen lényeges ügyben. Társulatunk a jövő évi programjához egyelőre kevesebb támogatást kapott a vártnál, ezért most alternatív megoldások után kell néznünk. A lendület és a lelkesedés kitart, de kérünk Titeket segítsetek Ti is ha tudtok! Mivel a 2010-es évben két erős és sok anyagi hátteret igénylő (szociális - művészeti) programunk van, szükségünk van a szponzorokra. Természetesen pályázatokkal is folyamatosan próbálkozunk, de minden "biztatás" jól jön. Arra kérünk Titeket, hogy gondolkozzatok el, van - e olyan ismerősötök, családtagotok, esetleg Ti magatok, aki támogatná a kultúrát, a művészetet a mi tolmácsolásunkban.
Erre három formában van lehetőség:
- civil támogatói jelenlét: bármekkora összegű (akár 500 Ft) felajánlásoddal erősítheted készülő projektjeinket
Segítségeteket kérnénk ismét egy igen lényeges ügyben. Társulatunk a jövő évi programjához egyelőre kevesebb támogatást kapott a vártnál, ezért most alternatív megoldások után kell néznünk. A lendület és a lelkesedés kitart, de kérünk Titeket segítsetek Ti is ha tudtok! Mivel a 2010-es évben két erős és sok anyagi hátteret igénylő (szociális - művészeti) programunk van, szükségünk van a szponzorokra. Természetesen pályázatokkal is folyamatosan próbálkozunk, de minden "biztatás" jól jön. Arra kérünk Titeket, hogy gondolkozzatok el, van - e olyan ismerősötök, családtagotok, esetleg Ti magatok, aki támogatná a kultúrát, a művészetet a mi tolmácsolásunkban.
Erre három formában van lehetőség:
- civil támogatói jelenlét: bármekkora összegű (akár 500 Ft) felajánlásoddal erősítheted készülő projektjeinket
- vállalati, vállalkozói felajánlás: cégek, vállalkozások által nyújtható, adóból leírható támogatás civil szervezetek részére / tárgyi felajánlások
- 1%: személyi jövedelemadód 1 százalékának felajánlásával (adószámunk: 1832783-1-02)
Bármilyen tárgyi és bármekkora anyagi hozzájárulás nagy segítséget jelentene.
Amit cserébe nyújtani tudunk: netes és média-megjelenés, reklám-elhelyezési lehetőségek, gerillamerketing akciók kivitelezése színházi módszerrel, performansz előadások, termékek népszerűsítése, értékesítése csatornáinkon keresztül.
2010-es terveinkről bővebb infókat találtok a http://www.urester.hu/, http://www.urester.blogspot.com/ oldalakon.
Kérlek Titeket, segítsetek, akár ötletekkel is!
Előre is nagyon köszöni az Ü.T.!!!!
Bármilyen tárgyi és bármekkora anyagi hozzájárulás nagy segítséget jelentene.
Amit cserébe nyújtani tudunk: netes és média-megjelenés, reklám-elhelyezési lehetőségek, gerillamerketing akciók kivitelezése színházi módszerrel, performansz előadások, termékek népszerűsítése, értékesítése csatornáinkon keresztül.
2010-es terveinkről bővebb infókat találtok a http://www.urester.hu/, http://www.urester.blogspot.com/ oldalakon.
Kérlek Titeket, segítsetek, akár ötletekkel is!
Előre is nagyon köszöni az Ü.T.!!!!
Bázisprogram - Külvárosok
2008 őszén indítottuk el Bázisprogram nevű projektünket. Ezzel a kezdeményezéssel egy mobil alkotókör kialakítását kezdtük meg közös alkotási folyamatok keretein belül. A programsorozatnak hat állomása volt, ahol színészek, zenészek, képzőművészek (festők, szobrászok), fotósok, videósok dolgoztak együtt. Ezeket az összművészeti munkákat színházi eszközökkel fogtuk össze. A kísérleteket 2-3 havonta rendeztük meg egy elhagyott, használaton kívüli épületben, vagy az utcákon és a PEN - en. Befészkeltük magunkat egy átalakításra váró gyárépületbe, egy volt óvodába, és a kevéssé látogatott pécsi vidámparkot kéthetes nyári alkotótáborral élesztettük fel. Mindegyik helyszínt feldobtuk szokatlan, látványos tárgyi installációkkal, fényfestéssel és ezt az átalakult teret megtöltöttük performanszokkal, zenével, történetekkel. Más alkalommal utcaszínházzal, látványos felvonulásokkal állítottuk meg az utca emberét.
Állomások: Kesztyű Gyár, Zsolnay Gyár – Szikorski Ház, PEN (utcaszínház), POSZT – Médiaháború (utcaszínház, gerillamarketing), Vidámpark, MIZO Gyár (bemutató: december 11 – 13.)
2010-ben a Bázisprogramot kivisszük Pécs hátrányos helyzetű külvárosaiba, a volt bányaterületekre: Hősök tere, Pécsbánya, István-akna, Rücker-akna. Az ezekhez a helyekhez kötődő társadalmi rétegekben rengeteg elfojtott művészeti energia rejlik. Vannak olyan művészeti ágak, amelyek az itt lakó etnikumok történelméhez szorosan hozzátartoznak. Ezeket próbáljuk megtalálni egy hosszas előkészítő, ismerkedő szakaszon keresztül, amely folyamatot Akciószerű jelenlétnek neveztük el. Eleinte turistaként érkezünk a környékre, majd egyre gyakrabban jelenünk meg, egyre több időt töltünk a helyiekkel, amiben a területeken tevékenykedő civil szervezetek segítenek. Közben kísérleti jelleggel „feldíszítjük” a környéket érdekes, figyelemfelkeltő művészet-falatkákkal (buszmegállóban portréképek, festmények, fényfestés, élőszobrok, tárgyinstallációk). Amikor a bizalmi viszony kialakult, váratlanul megjelenünk az utcákon, a lakók között egy látványos felvonulással, ami játékba hívja a járókelőket.
Ez a felvonulás lesz a folyamatos jelenlétünk kezdete. Elkezdődnek a hónapokon át tartó műhelyfoglalkozások, ahol a résztvevő helyiek megismerkedhetnek a színházzal, játékkal és drámával, elsajátíthatnak festési, rajzolási, szobrászati technikákat és együtt zenélhetnek, vagy megtanulhatnak játszani különböző hangszereken. Ezek a foglalkozások az eddig megismert alkotók vezetésével, közreműködésével zajlanak majd. A „szakkörök” alatt megszerzett tudásból tavasz végére közösen egy nagy felvonulással egybekötött produkciót gyúrunk. Helyszínként a környék elhagyott épületeit használjuk (Széchenyi-akna, Jószerencsét Mozi, István-akna).
Az ezeken a területeken élő közösségek tagjai közül sokan még sosem jártak a belvárosban, ezért az előadást szeretnénk eljuttatni a város szívébe is, akár utcán, akár üresen álló házakban bemutatva. Ezzel a kezdeményezéssel egy híd építését szeretnénk elkezdeni, ami összeköti az élesen elhatárolódó belvárosi és külvárosi kultúrákat, művészeti tartalékokat.
Az utca eldönti, hogy életképes-e egy előadás, vagy sem. Elég csak a kalapot megnézni a produkció után. Ha segíthet a megélhetésben, akkor a perifériára szorult résztvevőnek is érdekében lesz utcai alkotásokat létrehozni, és ha valóban kulturális értéket fog képviselni, akkor a társadalom többi részének is érdeke lesz ezeket életben tartani. Ez elősegíti a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját is egy egyszerű és használható kommunikációs csatorna alkalmazásával. Ez a kultúra.
A külvárosi tevékeny közösségnek szeretnénk megmutatni, hogy produkcióik a megfelelő formában és kontextusban megállhatják a helyüket a belvárosi programok között is. A belváros emberével pedig szeretnénk megismertetni a perifériákon húzódó kulturális értékeket.
Állomások: Kesztyű Gyár, Zsolnay Gyár – Szikorski Ház, PEN (utcaszínház), POSZT – Médiaháború (utcaszínház, gerillamarketing), Vidámpark, MIZO Gyár (bemutató: december 11 – 13.)
2010-ben a Bázisprogramot kivisszük Pécs hátrányos helyzetű külvárosaiba, a volt bányaterületekre: Hősök tere, Pécsbánya, István-akna, Rücker-akna. Az ezekhez a helyekhez kötődő társadalmi rétegekben rengeteg elfojtott művészeti energia rejlik. Vannak olyan művészeti ágak, amelyek az itt lakó etnikumok történelméhez szorosan hozzátartoznak. Ezeket próbáljuk megtalálni egy hosszas előkészítő, ismerkedő szakaszon keresztül, amely folyamatot Akciószerű jelenlétnek neveztük el. Eleinte turistaként érkezünk a környékre, majd egyre gyakrabban jelenünk meg, egyre több időt töltünk a helyiekkel, amiben a területeken tevékenykedő civil szervezetek segítenek. Közben kísérleti jelleggel „feldíszítjük” a környéket érdekes, figyelemfelkeltő művészet-falatkákkal (buszmegállóban portréképek, festmények, fényfestés, élőszobrok, tárgyinstallációk). Amikor a bizalmi viszony kialakult, váratlanul megjelenünk az utcákon, a lakók között egy látványos felvonulással, ami játékba hívja a járókelőket.
Ez a felvonulás lesz a folyamatos jelenlétünk kezdete. Elkezdődnek a hónapokon át tartó műhelyfoglalkozások, ahol a résztvevő helyiek megismerkedhetnek a színházzal, játékkal és drámával, elsajátíthatnak festési, rajzolási, szobrászati technikákat és együtt zenélhetnek, vagy megtanulhatnak játszani különböző hangszereken. Ezek a foglalkozások az eddig megismert alkotók vezetésével, közreműködésével zajlanak majd. A „szakkörök” alatt megszerzett tudásból tavasz végére közösen egy nagy felvonulással egybekötött produkciót gyúrunk. Helyszínként a környék elhagyott épületeit használjuk (Széchenyi-akna, Jószerencsét Mozi, István-akna).
Az ezeken a területeken élő közösségek tagjai közül sokan még sosem jártak a belvárosban, ezért az előadást szeretnénk eljuttatni a város szívébe is, akár utcán, akár üresen álló házakban bemutatva. Ezzel a kezdeményezéssel egy híd építését szeretnénk elkezdeni, ami összeköti az élesen elhatárolódó belvárosi és külvárosi kultúrákat, művészeti tartalékokat.
Az utca eldönti, hogy életképes-e egy előadás, vagy sem. Elég csak a kalapot megnézni a produkció után. Ha segíthet a megélhetésben, akkor a perifériára szorult résztvevőnek is érdekében lesz utcai alkotásokat létrehozni, és ha valóban kulturális értéket fog képviselni, akkor a társadalom többi részének is érdeke lesz ezeket életben tartani. Ez elősegíti a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját is egy egyszerű és használható kommunikációs csatorna alkalmazásával. Ez a kultúra.
A külvárosi tevékeny közösségnek szeretnénk megmutatni, hogy produkcióik a megfelelő formában és kontextusban megállhatják a helyüket a belvárosi programok között is. A belváros emberével pedig szeretnénk megismertetni a perifériákon húzódó kulturális értékeket.
2009. október 29., csütörtök
Kedves alkotni vágyók!
December 1. és 11. között ismét Bázisprogram alkotóállomást szervezünk, ezúttal a volt MIZO gyárban. A közel két hetes munkafolyamatot bemutató zárja majd, ami egy nemzetközi ifjúsági cserével karöltve dec. 11-én, pénteken délután veszi kezdetét. Ez a „kiállítógyár” dec. 13-áig, vasárnap estig tart majd nyitva.
Az első terepszemlén készült fotókat megtalálhatjátok a http://www.urester.hu/ oldalon, a galéria menüpont alatt.
Ha felkeltette érdeklődésedet, megmozgatta fantáziádat a lehetőség és érdekelnek a részletek, kérlek írj egy mailt a buzzy85@gmail.com címre.
2009. október 24., szombat
2009. szeptember 23., szerda
Dobkör
Az Üres Tér Társulat és Bense Andor
dobkört indít!
dobkört indít!
Októbertől kéthetente, hétvégén (szombat du. 2-5-ig) közel-keleti ütőhangszeres dobkör indul. Elsősorban derbuka hangszeren történik az oktatás, de szeretettel várjuk minden derbuka, djembe és egyéb csörgő-zörgő eszközök (ujjcin, shaker, bendir, daf, riq, cajon, csörgődobok stb.) jelenlegi és jövőbeli tulajdonosát. Hangszerválasztásban is szívesen adunk tanácsot.
A foglalkozás díjtalan!
A foglalkozás helye: Pécs, Verseny utca 19.
(A vasútállomás túloldalán, a sportpályáktól nyugatra. A 17-es szám sorompója mellett jobbra vezet egy utca befelé, a nagy csövek felé, ezen a bekötőúton kell végigmenni, körülbelül 2 perc. Itt lesz egy következő sorompó, ahol a portás útba fog igazítani.)
Első foglalkozás: október 17. (szombat) 14 órától 17 óráig
2009. szeptember 22., kedd
Színházi tréning
Az Üres Tér Társulat
színházi tréningeket indít gimnazisták és egyetemisták részére!
színházi tréningeket indít gimnazisták és egyetemisták részére!
Tréningjeink biomechanikai, önismereti, autogén, pantomim, commedia del arte és improvizációs feladatokon alapulnak, valamint Sztanyiszlavszkij, Lecoq, J. Grotowski, P. Brook, A. Mnouchkine, V. Meyerhold gyakorlatainak adaptációit tartalmazzák.
A tréning célja a színészi jelenlét megalapozása, a különböző színésztechnikák alapfokú elsajátítása és az improvizációs készség megalapozása.
A tréningek időpontja: minden héten hétfőn 18 órától 20 óráig (első alkalom: okt.12.)
A tréning időtartalma: 90 perc
Tréningvezető: Kőrösi Márk
A tréning helye: Pécs, Verseny utca 19.
(A vasútállomás túloldalán, a sportpályáktól nyugatra. A 17-es szám sorompója mellett jobbra vezet egy utca befelé, a nagy csövek felé, ezen a bekötőúton kell végigmenni, körülbelül 2 perc. Itt lesz egy következő sorompó, ahol a portás útba fog igazítani.)
A tréningek ára: 2500 Ft/hó (első alkalommal díjtalan)
Tel: 06/70 581 31 45
E-mail: koeroesimark@gmail.com
A társulatról még: www.urester.hu
A tréningek ára: 2500 Ft/hó (első alkalommal díjtalan)
Tel: 06/70 581 31 45
E-mail: koeroesimark@gmail.com
A társulatról még: www.urester.hu
Kérlek, hogy részvételi szándékotokat előre jelezzétek e-mailben!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
